Profile avatar
molild.bsky.social
218 posts 9 followers 24 following
Regular Contributor
Active Commenter

Sok szép bejegyzést olvastam ma, és kedvem támadt megmutatni ezt a cinke mamát, aki eteti a fiókáját. Néha csak meg kell állni egy pillanatra, és hagyni, hogy lenyűgözzön a természet. De a legcsodálatosabb az egészben az, hogy ezt azért láttam meg, mert te létezel.

A nap ma lepkeszárnyon érkezett, és útközben beragyogta a büdöskét, amely nekem bársonyvirág.

E dal szövege az érzelmi sebezhetőségről, a félelemről a visszautasítástól, szól. Milyen lenne, ha valaki képes lenne szeretni egy „beton szívvel”, vagyis úgy, hogy közben nem törik össze, és nem esik szét. Benne van az a vágy, hogy valaki megértsen minket youtu.be/QZAt-jYbptA?...

Már a csiga is feléledt az esőre, de vajon mi járhat a fejében? 🤔 Talán egy szimbióta. 👀👽

Erről a dalról az a mondás jut eszembe, hogy nem minden arany, ami fénylik. Kívülről talán szépnek tűnhet egy világ, de valójában belül üres és magányos, ezért inkább összetörné magát, csak hogy végre kitörhessen. youtu.be/49tpIMDy9BE?...

Tegnap is 24 órából állt a nap, mégis volt, aki ennél is többet teljesített. Elnézést, ha ebben nekem is részem volt.

A doki jó munkát végzett az almafán. Szorgalmasan vizsgálgatta, csipegette. Ma pedig már meg is ehettem az első almámat.

Kimegyek a kertbe Dióval, és rögtön úgy érzem, nem vagyunk egyedül. Csodálattal látom, mennyi gyönyörű, színes élőlény vesz körül minket, és a legjobb, hogy ezt valakivel meg is oszthatom.

Ugye, hogy Richard Goodall, a daloló takarító, igazán megérdemelte az aranygombot, sőt, a 19. évad győzelmét is? Végtelenül jófej! youtu.be/-HP_RKV7f6o?...

Itt az idő felszerelni a locsolócsövet, mert sürgősen vízre van szükség az itatóban.

Hogy hívják a futót, aki mindig utolsó? TÚLÉLTEM és ez a lényeg!

Minden emberben ott rejlik a fény, a hit és a lehetőség, hogy jobbá tegye a világot. Köszönöm ha élsz vele. youtu.be/DonxhP3kMYs?...

Itt ez a rózsa, reggel kibontotta gyönyörű sárga szirmait, estére pedig már pirosban pompázott, akár egy kezdő turista a Balaton partján, aki elfelejtette bekenni magát naptejjel.

És megszületett a Szent Rántotta napja, amikor nyitott ablaknál sütünk, hogy a mennyei illatok a szomszédokat is boldoggá tegyék, 🤔 hiszen minket már elkábított, a meleg pedig már amúgy is fojtogat, de mi mégis be engedjük, mert ez a hagyomány része.

A mátyásmadár épp konferenciát tartott Dióval az ablakban, valószínűleg az éjszakai kalandokról, stratégiákról vitáztak, vagy csak azon hogy ki a ház valódi ura. Igen ám, de amint kamerázni kezdtem őket, rögtön elhallgattak. Micsoda pech! 🤔 Habár, én úgysem értettem volna a madár-macska kódnyelvet.

Éjjel, amikor kopogásra ébredek, meglátom saját magamat az ablaküvegben. Mi lehet ez? Ez lenne a vég? Megijedtem. Átélve a pillanatot, arra gondoltam, bárcsak meg sem születtem volna. 😨 Ma már ismét kék az ég, de akit keresnék, azt nem találom. 🤔 Talán este megint eljön?

Itt egy örökzöld klasszikus, csak azért mert, kiment az álom a szememből, és nem tudok elaludni. youtu.be/NGJKzxCOyHw?...

Ha ezt az ebédelő lepkét is lecímkézi, akkor itthagyom a Blueskyt.

Annyira unatkozom, hogy felhívtam magam telefonon, de foglalt volt. Nosztalgiázom az elmúlt napok emlékein, amikor még úszóbajnokokat figyeltem.

És az én kicsi szívem, sok szaladgálás után, leült lesni az egérkéket.

Hallgatom a The Struts – Body Talks 🤔, és igen, sokszor nem is kell kimondanunk a gondolatainkat ahhoz, hogy mások megértsenek. Aztán itt ez a Tatler Magazine, amely inkább egy külsőségekre fókuszáló, álmodozó himnusz, viszont én inkább a Merengőhöz verset olvasom át. youtu.be/sFeJTJLvzGE?...

Jönnek-mennek a hangyák, talán egy fontos konferenciára készülnek, vagy egyszerűen csak üdvözlik Katicánkat, aki mozdulatlanul áll, elgondolkodva a világ nagy perm dolgain, vagy azon, hogy milyen erős a csapat szellem.🤔

A kutyám hangszíne amikor sünt lát, olyan mint egy ultrahangos riasztó. Ahogy a sünit tovább viszem, hogy ne lássa és nyugottan távozhasson, a frekvencia folyamatosan változik, A süni távolodik, és a kutyám hangja fokozatosan vált át a fülsiketítő üzemmódból a távoli figyelmeztető frekvenciára.

A Fanerozoikum eon volt az a kozmikus tavasz, amelyben a Föld felöltötte virágos köntösét, s az élet új színekben bontakozott ki. Erre gondolok, miközben eltünt Diómat hívogatva fényképezgetek.

Ezt a zenét hallgatom, és annyira Python vonzásában vagyok, hogy kapcsos zárójeleket még véletlenül se használok! Engedem szabadon futni, mint egy kígyót és remélem, nem csíp meg egy SyntaxError! youtu.be/4d5C_PQl8Tg?...